Gyógyír a test és a lélek számára
A masszázs szabaddá teszi a légzést, oldja a feszültségeket, nyugtatja az idegeket, hozzásegít, hogy elengedjük magunkat és megszabaduljunk az belső terhektől. Előfordulhat, hogy masszázs közben a páciens egyszerűen álomba merül. Ez is a test, a lélek és az elme mély ellazulásának jele. Masszírozás során a test átmelegszik, és könnyeddé válik.
A keringés serkentése
A masszázs növeli a felületi és a mélyen fekvő testszövetek vérellátását. A vérellátás fokozódása nagymértékben javítja a sejtek oxigén- és tápanyagellátását. Emellett az érintés és az élénkebb vérkeringés a nyirokrendszer működését is serkenti, amitől javul a lerakódott salak és méreganyagok kiválasztásának és elszállításának hatásfoka.
A vér- és a nyirokkeringés megélénkülése gyúrással érhető el. A megfelelő immunvédekezés alapja pedig nem más, mint a kielégítő vérkeringés és a jól működő nyirokrendszer.
Megpihennek a fáradt idegek
A masszázs idegrendszeri nyugtató hatását elsősorban a kéz melege, az általa kifejtett nyomás és az érintési inger váltja ki. ebben az esetben a bór a gyógyító energiák közvetítője, mivel felületén számtalan idegvégződés (receptor) található, amelyek érzékelik az ingereket, és az idegpályákon keresztül eljuttatják az agyhoz. Agyunk feldolgozza a kapott impulzusokat, majd továbbítja azokat a többi testrészhez.
Az alkalmazott fogások jellegétől és erősségétől függően a masszázs tehát serkentheti vagy megnyugtathatja ezeket az idegvégződéseket. Ily módon még a stressztől, idegességtől és belső feszültségtől túlterhelt idegrendszer is megnyugodhat, és "normál üzemmódra" kapcsolhat.
A szervi funkciók összehangolása
A masszázs belső szerveink működésére is hatással van. Ez abból adódik, hogy belső szerveink kapcsolatban állnak bőrünk bizonyos zónáival, és köztük reflexszerű (automatikus) reakciók léphetnek fel. A bőr ilyen jellegű zónáinak célirányos masszírozásával befolyásolhatjuk egyes szerveink, mint például a vese, a máj vagy a szív működési zavarait. ezen az elven alapul a láb reflexzónáinak masszírozása, valamit na kötőszöveti masszázs.
Izomlazítás és tonizálás
A masszázs szabályozza az izmok feszültségét: a megfeszült izmok masszírozás hatására ellazulnak, az ernyedt izomzat pedig újult erőre kap - ilyenkor a normál izomfeszesség elérése a cél. A masszázs azonban nem tekinthető közvetett edzésnek, mivel erős izomzat csak rendszeres izommunkával érhető el.
Az izomfájdalmak enyhítése
Az izomzat túlterhelése esetén is segítség lehet a rendszeresen és megfelelő mértékben végzett masszázs. A fájdalomérzet enyhülésével csökken az izmok feszültsége is, ez pedig kedvezően befolyásolja a szövetek vér- illetve tápanyagellátását.
Az érintési inger olyan üzenetet továbbít az agyhoz, hogy indítsa be bizonyos hormonok termelését. Válaszként a szervezet endorfin hormont állít elő, amit a test saját fájdalomcsillapító szerének is neveznek. A legújabb tudományos kutatások szerint oxitocin is keletkezik, mely enyhíti a stresszreakciókat és fájdalomcsillapító hatással rendelkezik.
A masszázs rövid története
A kéz gyógyító erejének ismerete egyidős az emberiséggel. bizonyítható tény, hogy az emberiség már legalább ötezer éve gyakorolja az érintéssel, illetve kézrátátellel történő gyógyítást. A hosszú, egészséges élet több ezer éves indiai tudományában, az ajurvédában a masszázs azok között a kezelési módok között szerepel, amelyek aktiválják a szervezet öngyógyító energiáit, mély ellazulást eredményeznek, és megszabadítják a szervezetet a felhalmozódott méreganyagoktól. A kínai orvoslásban szintén régi hagyományokra tekint vissza a masszázs a betegségek kezelésében és megelőzésében. Egyik fajtáját, az akupresszúrát jól ismerik a nyugati társadalmakban. Ez a módszer az ajurvédikus masszázs mellett a legősibb masszázstechnikák egyike. A krisztus előtti római és görög irodalom is számos utalást tesz arra vonatkozólag, hogyan és milyen gyakran alkalmazták a masszázst az antik Európában sporttevékenység előtt és után, lábadozási időszakban, fürdőzést követően, és mindenekelőtt a testi-lelki panaszok, emésztési zavarok, légszomj vagy búskomorság terápiás kezelésekor.
A görög Hippokratész (i.e. 460-375 körül) szerint, aki a "nyugati orvostudomány atyjának" számított, a dörzsölés egy olyan műfogás, melyet minden orvosnak ismernie kellene. A későbbi időszakból Galenus görög-római orvost lehetne kiemelni (i.sz. 129-199), aki írásaiban említést tesz bizonyos masszázsfogásokról és azok alkalmazási területeiről. A kereszténység térhódítása után azonban sokáig mindenfajta testi érintkezés tilos volt, s emiatt a gyúrás ősrégi ismerete csaknem teljesen a feledés homályába merült.
Ezt követően majd csak a XVI. századi írások tesznek újra említést a masszázstechnikák alkalmazásáról. Ambroise Paré francia orvos (151-1590) a masszázs egy olyan fajtáját fejlesztette ki, amely nagymértékben meggyorsította a betegségből való lábadozás folyamatát. A XIX. században Per Henrik Ling svéd származásó gyógytornász és J. Georg Mezger holland orvos munkája révén a masszázs ismét nagy tekintélyt vívott ki magának. A terápiák nagy sikere miatt a görög-római kulturális hagyományokban gyökerező "klasszikus masszázs" a század vége felé az orvosi kezelések egyik lényeges részévé vált.
A svédmasszázs mellett immáron számos egyéb masszázstípus vált közismertté, melyek részben távol-kelet hagyományokból maradtak ránk (pl. az akupresszúra és a siacu), vagy nyugati orvosok és gyógymasszőrök tapasztalataira, ismereteire épülnek (mint a kötőszöveti masszázs és a modern reflexológia).
A "masszázsról"
Élt egykor egy Fatima nevű fiatalasszony, aki sokat szenvedett anyósa bánásmódjától és állandó szidalmaitól. Fatima végül nem bírta tovább. Nagy bajában a sámánhoz fordult, és arra kérte, adjon neki mérget, amellyel megölheti a vénasszonyt. A sámán némi gondolkodás után illatos eszenciát adott neki, hogy azzal naponta dörzsölje be az anyósa testét. Hat hét elteltével a vénasszony meg fog halni.
Fatima eleget tett az utasításnak. Anyósát mindennap bedörzsölte az eszenciával. Az anyós eközben egyre barátságosabbá vált, és lassan-lassan egyetértés és kölcsönös megértés alakult ki a két nő között.
Fatima most már megbánta, hogy anyósa halálát kívánta. Amikor közeledett a végzetes időpont, ismét felkereste a sámánt, és ellenmérget kért tőle. A bölcs agg elmosolyodott, és közölte, semmi szükség rá. Az állítólagos méreg nem volt más, mint illatos olajok keveréke ez volt a legjobb gyógyszer az adott esetben.
Ne feledjük a masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.